Psalms 52

1Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; 2Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

3Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

4Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere! 5Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

6Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet. 7Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. Szela.

8És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta: Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid előtt. ]

9